Sült tintahalkarikák

Könnyű vacsorára vagy előételnek ajánlom egy pohár hideg fehér bor mellé. Elkészíteni könnyebb, mint az alapanyagot beszerezni, de megéri az utazást. Én a Cora-ban szoktam a halakat vásárolni, havonta egyszer megyünk el és akkor többféle tengeri herkentyű jön velünk haza. Itthon felszelem, megtisztítom őket és kis csomagokban kerülnek be a mélyhűtőbe. Igyekszünk hetente egyszer ilyesmit enni, könnyen elkészül és egészséges is.

Hozzávalók:

1/2 kg tintahal
2 evőkanál kukoricaliszt
4 evőkanál zsemlemorzsa
1 teáskanál chili - vagy édes paprika
csipet só
olaj a sütéshez

A tintahalat megtisztítva, felkarikázva veszem, ezt megmosom és papír törlőkendőn megszárítom.
A kukoricalisztet, zsemlemorzsát, sót és chilit összekeverem egy zacskóban. Ebbe beleszedegetem a tintahalkarikákat és jól összerázom, hogy mindenhol beborítsa a panír.
Egy mélyebb lábasban olajat melegítek és amikor jó forró, óvatosan megsütöm benne a tintahalat. Amikor aranysárga, kiszedem őket és papírtörlőt lecsöpögtetem. Ehhez jól illik fokhagymás majonéz, friss citrom, vagy ízlés szerint ízesített joghurt.

Lekvár új ruhában

Tavaly kezdődött a barátkozás a lekvárfőzéssel és az idén ez tovább mélyült. Ennek a kapcsolatnak gyümölcse is lett, málnás, meggyes, áfonyás, szedres. Mindig próbálok valami újat belevinni, tesztelgetni az ízeket. Az idei nyár nagy kedvence a 3 piros gyümölcsös és a levendulás eper. Én azt a lekvárt szeretem, ami kicsit folyós, ne legyen zselés-ragacs, nem túl édes és bele tudok harapni a gyümölcsdarabokba. Ez kerül kalácsra, joghurtba, piskotás sütikre.
Sokat keresgéltem címkéket az üvegekre, de ami kapható, enyhén retro-s, nem igazán jött be. Egy angol weboldalon találtam a fentieket. Minden gyümölcsnek más a színe: az epresnek piros, a sárgabarackos sárga, és kicsi vagy nagy szívecskékben díszeleg a felirat. Elég csinosak lettek szerintem.

Financier - a francia aranytömb

Már régóta eltettem magamnak ezt a receptet, de mivel nem találtam meg a formát hozzá, ezért maradt a füzetemben. A héten egy véletlennek köszönhetően szembejött egy bordó szilikonos forma, amit nem tudtam ottan hagyni. Persze emellett egyéb izgalmas csecsebecsék is beugrottak a vásárlás során.




No, de jöjjön a recept:


Hozzávalók:

16 dkg vaj - csak jó minőségűvel próbálkozzunk, mert sokáig kell főzni
3 db tojásfehérje
5 dkg darált mandula
5 dkg liszt
10 dkg porcukor
5 dkg kristálycukor
csipet só
1 evőkanál méz
1 vaniliarúd

Először egy szokatlan művelet következik. Kicsit bátortalanul vágtam bele, de a végeredményt kóstolva, megérte. A vajat lábasba tesszük és rászórjuk a vaníliarúdból kikapart apró fekete és illatos vaníliamagokat. Lassan, óvatosan olvasszuk fel és kezdjük el főzni. Tudom, furcsán hangzik, de kb. 6-8 percig kell pirítani, amíg megváltozik a színe, aranyba vált és elkezd illatozni. Ne ijedjünk meg, a pirítás során megjelennek barnás pöttyök benne. Ez persze függ attól is, hogy milyen vajjal dolgozunk. Tényleg érdemes jót választani, megéri higgyjétek el.Amikor elkészül, félretesszük és jöhetnek a száraz anyagok.
Egy nagy tálba szitáljuk a lisztet, a kétféle cukrot, a darált mandulát és a sót. Ezután egy kisebb méretűben felverjük a tojásfehérjéket, amelyek ne legyenek hidegek. Nem kell keménynek lennie, én kb. 1 percre kapcsoltam be a habverőt.
A nagyobb tálba forgatjuk a fehérjét, a mézet és a vajat. Jól össszedolgozzuk és betesszük hűtőbe pihenni.
A sütőt előmelegítjük 180 fokra, a formákba belecsorgatjuk a masszát. Ha nem szilikonossal dolgozunk, vajazzuk ki előtte. 18-20 perc a sütési idő. Pihentessük néhány percet a formákban és utána óvatosan vegyük ki.
Szerintem nagyon finom, különleges íze van.
Ízlés szerint tehetünk bele kakaót, csokidarabot, fahéjat. Reggelihez tejeskávéhoz, a gyerkőcnek uzsira is bejön.